Honnan bocsájtják el a 600 ezer közalkalmazottat?
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) nem látja biztosítottnak az állam működését, ha nagyarányú és gyors leépítések történnek a közszférában!
A kormányzat tervei szerint, a következő két évben 150 ezer állami alkalmazottat kíván elbocsájtani, hosszabb távon pedig 600 ezret.
Az ígéret az, hogy átvezetik a versenyszférába az elbocsájtott embereket. Erről készített a kormány valamilyen hatástanulmányt? Vagy csak dobálóznak a számokkal?
Beszámoló az ÉSZT elnökség januári üléséről
Az ÉSZT elnöksége január 12-én, ebben az évben először ült össze.
Első napirendi pontként az elnökség tagjai megvitatták az ÉSZT bérstratégiáját. Ezt, a 2020-ig szóló stratégiát fogja az ÉSZT képviselni a kormánnyal folytatott tárgyalások során.
Második napirendi pontként a közeljövőben megrendezendő ÉSZT képzések szervezéséről tájékoztatták az elnökség tagjait a szervezéssel megbízottak.
Harmadik napirendi pontként beszámolót hallhatott az elnökség arról, hogy mi történt és mi várható az ETUC ez évi tevékenységében.
A közös beszélgetésekre emlékezve
December 19-én, szombaton délelőtt éppen az aktuális nagybevásárlásra készülődvén sms-ben kaptam a döbbenetes hírt: „Varga Laci tegnap este váratlanul eltávozott az örök vadászmezőkre.”
Varga Laci barátom, harcostársam, vitapartnerem, a SZEF volt elnöke elment. Elment most, mikor élete talán legkevésbé harcos, de talán legboldogabb szakaszára készült. „Befejezem az egészet, kiszállok, hazamegyek és unokázni fogok.” Mondta már több mint egy évvel ezelőtt, és tudatosan építette is az átvezető utat, hogy az addigi aktív életpályát egy új minőségűre cserélje.
Kedves Laci ismereteim szerint világ életében közösségi ember voltál, a közösségért, azok tagjaiért, a tagok érdekének kifejezésért, védelméért tevékenykedtél, már kora ifjúságod óta, természetesen az adott feladat által meghatározott közegben, s megkövetelt minőségbe. Te is, mint jónéhányan közülünk az ifjúsági mozgalomban kezdted, majd szakszervezeti területen folytatattad ez irányú tevékenységedet úgy, hogy közben soha nem feledkeztél meg tanult szakmádról és hivatásodról, a tanári pályáról, az oktatásról. A közösség érdekében végzett minőségi munkád hozta az újabb és újabb feladatokat, s a 90-es években a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője, majd nem sokkal később a SZEF alelnöke, majd elnöke lettél. Ez életmódváltozást is követelt, hiszen a szeretett miskolci közegből a fővárosiba kellet jönnöd. De csak jöttél, s nem költöztél, s igazi otthonod maradt Miskolc, ahova amint tehetted már mentél is vissza, hogy otthon, családi körben töltsél minél több időt.
Mi, a közelálló érdekvédelmi területeink miatt korán megismerkedtünk, de kapcsolatunk igazán az érdekegyeztetés területén teljesedet ki. Ugyanis viszonylag közel laktunk egymáshoz, s így a tárgyalásainkra, főleg az Érdekegyeztető Tanácsba együtt mentünk, és onnan együtt jöttünk haza. Ez utóbbi volt a gyakoribb. S e hazatérésnek megvolt a szertartása. Ugyanis mikor beültünk a kocsiba rágyújtottunk egy-egy szivarra és beszélgettünk, mindaddig, amíg a szivar tartott, még akkor is, ha hamarabb megérkeztünk ideiglenes lakásod, a Benczúr szálló elé. Nem váltottuk meg a világot, de sok hasznos tanácsot adtunk egymásnak, amit a munkánk során eredményesen tudtunk használni. Vitatkoztunk, egyetértettünk, segítettük egymást és kerestük a közös megoldásokat. Talán volt, amit meg is találtunk.
E beszélgetések során említetted terveidet az új életszakaszodról, s én megértettem. Drukkoltam Neked, hogy sikerüljön. De itt jött az élet kegyetlensége. Tisztséged megszűnte után nagy társaságban búcsúztattunk ideiglenes otthonod, a Benczúr szálló megfelelő termében, s úgy mentünk haza, hogy előtted ez új minőségű életszakasz, boldogan unokázhatsz, élvezheted a család közelségét. De sajnos nem így történt. Másnap kaptam a döbbenetes hírt, hogy még az éjszaka súlyos betegséggel kórházba kerültél. Reménykedve vártuk a folyamatos híreket, milyen az állapotod, és bíztunk a jóban. Ami úgy tűnt, hogy jön, de sajnos nem ez jött, hanem a döbbenetes hír jött: elmentél közülünk.
Kedves Barátom, Laci a fizikai valóságból elmentél, de közülünk nem, a szívünkbe itt vagy, s itt is maradsz, örökre. Munkádat, tanításodat nem feledjük, építünk rá, megőrizzük.
Kuti László
Bértárgyalások – eredmény nélkül
A 2016. évi minimálbér tárgyalások eredmény nélkül zárultak le a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) 2015-ben – jelentették be ma munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek.
Bár a szakszervezeti oldal csökkentette a minimálbér és a garantált bérminimum 9 illetve 13 százalékos növeléséről szóló követelését, a munkáltatói oldallal nem sikerült megegyezni.
Ez hangzott el többek között az öt szakszervezeti konföderáció (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok és Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) közös sajtótájékoztatóján december 16-án.
A konföderációk elnökei kifejtették álláspontjaikat (melyekben teljes volt az egyetértés), hogy miért van szüksége, egy azonnali és jelentős mértékű béremelésre a magyar gazdaságnak.
A következő évi minimálbér és bérminimum emelésének mértéke a december 16-i kormányülésen fog eldőlni.
Alig fejeződtek be a 2016-os bértárgyalások, szinte azonnal kezdődnek a 2017-es tárgyalások. A kormány közölte az érdekképviseletekkel, hogy 2016. márciusig van idejük megállapodni a 2017-es bérekről, mert akkora készíti el a 2017-es költségvetést.
ÉSZT elnökségi ülés 2015. december
Az ÉSZT elnöksége december 8-án megtartotta havi elnökségi ülését.
Az előzetesen kiküldött napirendi pontok előtt, dr. Tőrős Szilárd, az FDSZ elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait a felsőoktatási bérrendezéssel kapcsolatos legfrissebb fejleményekről. Az elnökség egyetértett, hogy támogatja az Oktatói Hálózat petícióját, amelyről sajtónyilatkozatot is kiad.
Az első napirendi pont az ÉSZT Bérstratégiai Bizottság munkaanyagának megvitatása volt. Az elkészült munkaanyagot Bárkovits Imréné, a bizottság tagja mutatta be. A jelenlévők hozzászólásaikkal kiegészítették a tervezetet. Az elnökség tagjai megegyeztek, hogy egy héten belül minden tagszakszervezet elküldi a javaslatát, hogy a következő, 2016. januári elnökségi ülésen elfogadható legyen a végleges változat.
Ezt követően az elnökség megtárgyalta a következő évi költségvetési tervezetet és az elnökség jövő évi munkaprogramját, valamint kitűzte az esedékes tisztújító kongresszus időpontját is.
Az elnökség legközelebb januárban ülésezik.