Az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó, miniszterlenöknek címzett levél
Orbán Viktor miniszterelnök
Miniszterelnökség
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, 2014. december 29-én született megállapodás alapján a kormány és a VKF-ben képviselettel rendelkező munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években mind szakértői bizottságok, mind pedig a VKF Monitoring Bizottsága keretében több körben egyeztetést folytattak a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról. Megállapodás egyetlenegy kérdésben sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal több kérdésben egyetértésre jutott.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében 2010 óta szintén folyamatosan eredménytelen tárgyalások folynak a közszféra bér- és foglalkoztatási helyzetével, munkajogi szabályozásával kapcsolatban.
Tapasztalatunk szerint a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése óta a szociális partnerekkel történő egyeztetéseken nem a megállapodás szándékával vesz részt, azokat lényegében csak tájékoztatásnak, esetleg konzultációnak és nem érdemi tárgyalásnak tekinti. Határozott álláspontunk, hogy ez az eljárás elfogadhatatlan és sérti az európai normákat is.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tájékoztatjuk, hogy 2018. december 19-én 15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség megalakította az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot. A Bizottság megfogalmazta követeléseit:
- a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret szabályozására és a munkavállalókra nézve kedvező módosítása;
- a sztrájkjog újraszabályozása, a szociális párbeszéd munkavállalói érdekeket is tükröző érdemi megállapodásokra törekvő működtetése;
- tisztességes munkáért tisztességes béreket a béregyenlőtlenségek mérséklésére is figyelemmel, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező szabályok visszaállítása, a közszféra bérhelyzetének rendezése, különös tekintettel a Kjt. illetménytáblájának rendezésére és a diplomás bérminimum bevezetésére;
- egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, a korengedményes illetve a korkedvezményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszaállítása, a megváltozott képességű dolgozók támogatása.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. §. (2) alapján kérjük, hogy a Kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kérjük, hogy az egyeztetés helyéről és időpontjáról szóló értesítését haladéktalanul küldje meg részünkre.
Budapest, 2019. január 8.
Üdvözlettel:
Kordás László elnök Magyar Szakszervezeti Szövetség |
Földiák András elnök Szakszervezetek Együttműködési Fóruma |
Kuti László elnök Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés |
Búcsúzunk Dr. Kis-Papp Lászlótól
December 17-én kora délelőtt kaptuk egy korábbi közös munkatársunktól a döbbenetes hírt, hogy a már hosszú hónapok óta betegségével küzdő barátunk, kollegánk Kis-Papp László december 16-án lezárva addigi küzdelmét eltávozott közülünk. Eltávozott, bár korábban, a betegséget megelőző időben komoly tervei voltak a közszféra érdekegyeztetésének területén, kiemelten az előmeneteli és bérrendszerrel kapcsolatban.
Elment Prof. Dr. Kis-Papp László nyugalmazott egyetemi tanár a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) tiszteletbeli elnöke.
Kis-Papp László 1940-ben született Pécsen, gyermekéveit falun, Kárászon töltötte, majd a pécsi bányaipari technikumban letett érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) ment tanulni, amelynek geodézia szakán szerzett okleveles építőmérnök diplomát, s ez meghatározta szakmai pályáját. Ugyanis a diploma megszerzését követően bennmaradt gyakornokként, majd oktatóként a Fotogrammetria és az Általános Geodézia Tanszéken, ahol végigjárta a teljes oktatói életpályát és 1989-ben eljutott a csúcsra, kinevezték egyetemi tanárnak. Szakmai fő szakterületei a műemlékvédelemhez kapcsolódó fotogrammetriai felmérések és a térinformatikai eljárások voltak. 2011-ben nyugállományba helyezték, de az oktatásból ekkor sem lépett ki, továbbra is rész vett a mester- és a szakmérnök képzésben. Az oktatás mellett jelentős volt a tudományos tevékenysége is. Eredményeit, szakmai elképzeléseit felsőfokú szakkönyvben, öt egyetemi jegyzetben és több mint ötven szakcikkben jelentette meg.
Kis-Papp László is azon szakemberek közé tartozott, akik úgy vélik szakmai, tudományos, oktatási tevékenységük végzése mellett tevékenyen részt kell vállalni szakterületük, munkatársaik, munkahelyük érdekének védelmében is. Ezért 1972-ben szerepet vállalt az egyetem szakszervezeti életébe. Ekkor ő lett a kari titkár helyettese, majd tíz évvel később munkája elismeréseként megválasztották az egyetemi szb titkárhelyettesének, 1986-ban pedig az egyetem szakszervezeti titkárának. De itt nem állt meg ugyanis a nagy megújulás idején, 1988-ban részt vesz az FDSZ alapításában, amelynek ő lett az első elnöke. Ezt a tisztséget 2011-ig látta el, majd ezt követően tiszteletbeli elnöknek választották.
Mint FDSZ elnök aktívan részt vállalt konföderációnk az ÉSZT 1989. évi létrehozásában. Az ÉSZT-ben, az akkori szabályoknak megfelelően többször töltött be egy-egy éves időszakra elnöki, alelnöki tisztséget, majd a szabályok megváltozását követően alelnökként tevékenykedett 2011-íg, amikortól alelnöki pozíciójától megvált, de azonnal az ÉSZT tiszteletbeli elnökévé választották. Munkáját nem adta föl, s e pozíciójában is tovább tevékenykedett a képviselt munkavállalók érdekében.
Kis-Papp László bármilyen pozíciót is töltött be, aktívan kivette a részét honi és nemzetközi szinten egyaránt a szakszervezeti munkából, az érdekegyeztetésből. Betöltött tisztségeiben mindig az oktatás és ezen belül a magyar felsőoktatás érdekegyeztetése állt feladatainak középpontjában, de nyitott volt a teljes közszféra munkavállalói problémái iránt is. Aktív részt vállalat a közoktatási és a szakképzési rendszer igényeinek megfelelő kialakításában, a közszolgálati előmeneteli és bérezési rendszer alakításában is. Az érdekegyeztető feladatokat mindig harmonikusan, a tagság és az érintett kör legnagyobb megelégedésére végezte úgy, hogy tárgyaló partnerei is eredményesnek ítélték sokrétű munkáját.
Az érdekegyeztetések során különösen következő területeken és feladatok megoldásában vett eredményesen részt:
- Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja 1991 – 1997-ig, majd 1997-től tanácskozási jogú tagja,
- OKM Munkabizottsági tag, melyben az Ágazati Kollektív Szerződések előkészítése történt,
- Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) tagja több cikluson keresztül, ahol nagyon sok alkalommal a Felsőoktatási törvény módosításait kellett véleményezni, illetve megvitatni, és amelynek egyeztetése napjainkban is tart,
- Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagja, az ÉSZT képviseletében több cikluson keresztül, ahol a rendszeresen felmerült létszámleépítések véghezvitelét sikeresen akadályozta meg,
- Országos Felnőttképzési Tanács, ahol komoly erőfeszítések történtek a felnőttképzés minőségi színvonalának emelése érdekében,
- Felnőttképzési Akkreditáló Testület tagja a Testület 2011. évi átalakulás miatti megszűnéséig,
- Országos Szakképzési Tanács tagja.
Szakszervezeti munkája során mindig a tárgyalásos rendezés híve volt és azt a gyakorlatot követte, hogy a problémákról addig kell a partnerekkel tárgyalni, amíg a közös álláspont ki nem alakul.
Dr. Kuti László
A hat szakszervezeti konföderáció közös levele Orbán Viktor miniszterelnöknek
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ahogy az Ön előtt is ismeretes, a magyar szakszervezeti konföderációk a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítását megelőzően egyeztetést kezdeményeztek a benyújtó Kósa Lajos képviselő úrral annak érdekében, hogy a rendkívüli munkaidő és a munkaidő keret tervezett szabályozási módosítása során a multinacionális vállalatok érdekei mellett munkavállalói szempontok is megjelenhessenek.
Tettük ezt annak ellenére, hogy világosan tudtuk, a Munka törvénykönyvének módosítása egyéni képviselői indítvány által a társadalmi egyeztetési kötelezettség megkerülésére irányul.
A konzultációk alkalmával az indítványt jegyző országgyűlési képviselő több alkalommal is kifejtette, hogy van lehetőség a kompromisszumra, mind a rendkívüli munkaidő, mind a munkaidőkeret tekintetében. Ezt követően azonban, legnagyobb megdöbbenésünkre, az
Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által benyújtott módosító javaslatok a szakszervezetek minden javaslatát lesöpörték az asztalról.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Határozott álláspontunk, hogy az alkalmazott eljárás elfogadhatatlan. Az Országgyűlés által elfogadott módosítást a társadalom széles tömegei egyértelműen elutasítják, miként az az utóbbi napok fejleményeiből is egyértelműen kiviláglik. Ezért újfent kezdeményezzük a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát, különös tekintettel a rendkívüli munkaidő, a munkaidőkeret, a szakszervezeteket megillető jogok szabályozására. Az erre vonatkozó javaslatainkat több alkalommal is eljuttattuk az akkor illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium részére.
Mindezek alapján kérjük Miniszterelnök Urat, hogy a fenti kezdeményezésünk tárgyában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma teljes ülését, minden magyar szakszervezeti konföderáció meghívásával, a lehető legrövidebb időn belül összehívni
szíveskedjen.
Budapest, 2018. december 18.
Doszpolyné dr. Mészáros Melinda
elnök
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Dr. Kuti László
elnök
Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Dr. Cser Ágnes
elnök
Hetedik Szövetség Magyar Szakszervezeti Szövetség
Kordás László
elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Palkovics Imre
elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Földiák András
elnök
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Az ÉSZT nem tudja elfogadni a tegnap megszavazott törvényeket
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal fogadja, hogy a kormány szembemenve a dolgozók és az ország érdekével, olyan törvényeket szavazott meg tegnap, amelyek nem szolgálják Magyarország gazdasági és demokratikus fejlődését.
A rabszolgatörvény a nemzetközi nagytőke kérését szolgálja ki, ezt több kormányzati vezető is elismerte. A kormány ahelyett, hogy magas hozzáadott értéket létrehozó, innovatív befektetőket csábítana az országba, inkább összeszerelő üzemet csinál Magyarországból.
A közigazgatási bíróságok létrehozásával tovább nehezítik majd a sztrájkok és tüntetések megszervezését. A közszférában indított munkaügyi pereket is a kormány által kinevezett, függetlennek nem nevezhető bírók fogják tárgyalni. Nem lehet kétségünk, hogy egy munkavállalónak milyen esélye lehet így az állammal szemben.
Az ÉSZT továbbra is támogatja, és részt vesz a többi szakszervezet és szakszervezeti konföderáció minden megmozdulásán, amely segíthet jobb belátásra bírni a kormányt! Hisszük, hogy a munkavállalók érdekeit egy széleskörű összefogással eredményesen tudjuk képviselni. Kérjük, hogy a kormány azonnal üljön le tárgyalni a szakszervezetekkel, vegye komolyan a szakértők által felhozott érveket és vizsgálja felül álláspontját!
Déván tartott ülést a DKMT
A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Interregionális Szakszervezeti Tanácson (DKMT IRTUC) belül megkötött háromoldalú oktatási-kutatási-kulturális részmegállapodás keretében 2018. november 15 és 17. között Déván a román partner szervezet megtartotta idei szakmai rendezvényét, „A duális képzés feltételei, gyakorlati elemei a DKMT országokban” címmel.
A rendezvényen 4-4 fővel képviselte magát a szerb, a román, valamint az ÉSZT Dél-alföldi régiójának delegációja. A delegációkat Déván Lacrimioara Bolca elnök asszony (CNSLR-Frǎţia Hunyad megyei szervezete) fogadta. A nyitó előadást Crişan Monica, a Dragomir Hurmuzescu Szakgimnázium és Kollégium igazgatója tartotta meg, majd körbevezette a konferencia részvevőit az iskolában. A délután folyamán csatlakozott a résztvevőkhöz Hunyad megye főtanfelügyelője, aki elismerését fejezte ki a részt vevő országok képviselőinek az együttműködésért és támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Konferencia további előadásaiban a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymás a hazájukban a duális képzés elméleti és gyakorlati tapasztalatairól.