Az Akadémia átalakításánál vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit is!

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) aggodalommal figyeli a Magyar Tudományos Akadémiára nehezedő egyre nagyobb kormányzati nyomást. Reméljük, hogy a kérdés nem egyszerűsödik le csupán a kutatóintézetek finanszírozásának vagy az MTA ingatlan vagyonának kérdésére, és legalább olyan fontos lesz az ott dolgozó kutatók és munkatársaik jövője is.

Az utóbbi hónapok feszült munkalégkört teremtettek a kutatóintézetekben. Palkovics László miniszternek, több, az Akadémia jövőjéről szóló kijelentése, amelyekben nemzetközi példákra hivatkozott, csúsztatás volt, nem felelt meg a valóságnak.

Az ÉSZT nem érti, hogy egy pár éve kidolgozott oktatói-kutatói életpálya modell után - ami némi biztonságot, kiszámíthatóságot hozott a tudományos életben - mi szükség van ismét a bizonytalanságba taszítani azokat az embereket, akik nélkül Magyarország végérvényesen lemaradhat az innováció és a tudományos fejlődés területén. Ez tovább erősítheti hazánk lecsúszását a világban, hiszen csak olyan beruházások fognak Magyarországra jönni, amelyek hozzáadott értéket nem kívánnak. Végérvényesen összeszerelő üzemmé válhat Magyarország!

A kutatás szabadságát nem szabad korlátozni rövidtávú, politikai-gazdasági érdekek miatt. Az alap- és a társadalomtudományi kutatásokra is szükség van az ország felemelkedésének érdekében. Nem csak az azonnal pénzre váltható, ipar számára profitot hozó kutatások, fejlesztések számítanak fontosnak.

Nincs valódi gazdasági vagy egyéb racionális indok arra a kormányzati célra sem, hogy a kutatók és a munkatársaik kikerüljenek a közalkalmazotti státuszból. Ez mindössze egzisztenciális bizonytalanságot szül a munkavállalók körében, akik így elhagyhatják a pályájukat, vagy külföldre távozhatnak.

Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja felül álláspontját, hallgassa meg az érintettek véleményét! Ne erőszakkal, törvénymódosítással fenyegetőzve, hatalmi pozíciójával durván visszaélve hozzon meg az ország jövőjét katasztrofálisan befolyásoló döntéseket!

 

ÉSZT 

A magyar és német szakszervezeti szövetségek közös nyilatkozata: jó munkát és tisztességes mobilitást Európában

A magyar és német szakszervezeti szövetségek célja a szociális, jő munkahelyeket, tisztességes béreket és a minőségi szociális védelmet nyújtó Európa, amely a tisztességes globalizáció éllovasa. A 2019 májusában megtartandó Európai parlamenti választások előtt mindenkit felszólítunk, hogy menjen el szavazni: szavazzon egy másik Európára, egy szociális, szolidáris és igazságos Európára. Európának nagyobb szolidaritáson alapuló együttműködésre van szüksége.

Bővebben

Az ÉSZT támogatja az MTA elnökségének döntését

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) támogatja az Akadémia elnökségének a döntését, amely szerint írásos garanciákra van szükség az intézetek zavartalan működését biztosító pénzeszközök rendelkezésre állásához.

Egy több évtizede kialakult finanszírozási rendszer átalakítása nem ördögtől való gondolat. Hiszen nincs olyan rendszer, amelyet 10-20 évente ne lehetne korszerűbbé, jobbá, átláthatóbbá tenni, a teljesítményeket figyelembe véve. Azonban ez nem sértheti az autonómiát, nem veszélyezteti a munkatársak egzisztenciáját, és főleg nem történhet erőszakkal, egyeztetések nélkül.

Ha a kormány nem biztosítja az alapműködés finanszírozását és az illetményeket, azzal veszélybe kerül a kutatói életpályák fenntartása. Ebben az esetben már nem csak a fiatal kutatók hagyják el Magyarországot, hanem mindenki, akinek lehetősége lesz. Kétségünk ne legyen, sokaknak lesz lehetősége, és rákényszerülnek, hogy éljenek vele, ha idehaza nem becsüljük meg a munkájukat!

Az átgondolatlan, konszenzus nélküli átalakítás évtizedekkel vetheti vissza a magyar tudományos életet. A kutatások hasznosságát nem lehet csak rövidtávú, üzleti alapon szemlélni. Még akkor sem, ha néhány kormány közeli tanácsadó az alapkutatások létjogosultságát kérdőjelezi meg, hozzáértés és egyéb szükséges kvalitások hiányában.

Ezért bízunk a Palkovics László miniszter úr és a kormány belátásában, hogy nem kívánják az ország szürkeállományának ellehetetlenítését és elüldözését és meghallgatják a valódi hozzáértők javaslatait is.

Három szakszervezeti konföderáció, az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF közös nyilatkozata

Három szakszervezeti konföderáció, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek.

A levélben javaslatokat tettünk az érdekegyeztető fórumok átalakítására és megújítására. Szükségét látjuk, hogy felálljon egy olyan új, a munka világát érintő általános érdekegyeztető fórum, ahol a versenyszférát és a közszférát együttesen és általánosan érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra. Ilyenek a minimálbér tárgyalások - amelyből eddig a közszféra érdekképviseletei kimaradtak -, vagy az általános munkajogi-, foglalkoztatáspolitikai-, munkaerő piaci kérdések.

Javasoltuk, hogy a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát mihamarabb kezdjék meg a szakszervetek és a kormány képviselői közösen. A 2012. óta érvényben lévő törvény sok ponton túlzottan hátrányos a munkavállalókra nézve. A sztrájkjog újraszabályozása is kulcskérdés. Ennek kidolgozását konföderációink szakértői megkezdték, és belátható időn belül javaslatot teszünk.

A nyugdíjrendszer újragondolását is el kívánjuk érni. A jelenlegi merev, csak a munkavállaló életkorát figyelembe vevő rendszer helyett, javasoljuk új, rugalmas nyugdíjrendszer kidolgozását. Ez egy bonus-malus rendszeren alapulna, amely különböző korkedvezményes és korengedményes nyugdíjba vonulási szempontokat és lehetőségeket venne figyelembe. Alapvetően fontosnak tartjuk, a megváltozott munkaképességű dolgozók támogatását is, ezért számukra is ki kell dolgozni a megfelelő szempontokat, amelyek természetesen szerves részei lennének az új nyugdíjrendszernek.

               Konföderációink alapelve a „tisztességes munkáért, tisztességes bér”. Alapvetően fontosnak tartjuk a területi és nemek közt béregyenlőtlenségek megszüntetését. Célunk a béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának visszaállítása, újragondolása. A kedvezményesen adható juttatások körének bővítése mindenképpen szükséges, mert azok segíthetik a munkavállalók megtartását, a fluktuáció csökkentését, és növelhetik a munkavállalói elégedettséget is. A közalkalmazotti bértábla rendszerszerének átalakítása, újraszámítása, és a diplomás bérminimum bevezetése enyhíthetné a közszférában a bértorlódások miatt kialakult feszültségeket.

               Az ÉSZT, a MASZSZ és a SZEF elkötelezett, hogy a munka világát érintő égető problémák, újratervezett érdekegyeztető fórumok segítségével, mielőbb megoldásra kerüljenek. Ez Magyarország hosszú távú gazdasági fejlődésének és felemelkedésének alapja.

 

ÉSZT

MASZSZ

SZEF      

Demonstráció a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete a Magyar Kultúra Napja alkalmából demonstrációt tartott január 23-án az Akadémia épülete előtt.

Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke kijelentette, hogy a kulturális szférában jelenleg „törzsi torzsalkodás” zajlik. Nincs kiszámítható életpálya, nincsenek tisztességes bérek és nincs tisztességes partnerség az állammal. Hozzátette, hogy a nemzeti kultúránk része a tudomány is, ahol éppen most veszik el a dolgozók biztonságérzetét és az autonómiájukat.

Kuti László az ÉSZT elnöke beszédében elmondta, hogy az Akadémia alapítása óta nem volt olyan politikai korszak, amikor a tudomány önállóságát és autonómiáját annyira korlátozni akarták volna, mint a jelenlegi kormány teszi. Még a II. Világháború és a Rákosi korszak alatt is alapítottak új kutatóintézeteket. Ma bezárás veszélyezteti némelyiket. Felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni, hogy az beleszóljon a kutatóintézetek munkájába.

Koreczné Kazinczi Ilona, a TUDOSZ elnöke szerint a kutatás és az innováció a legfontosabb területe a gazdaságnak, még akkor is, ha az eredmények csak évekkel később lesznek forintra válthatóak. Kijelentette, hogy ha nincs kutatás, akkor nincs jövője Magyarországnak. Kiemelte, hogy a kutatásban dolgozók, a kutatók mindennapi munkáját segítő munkatársak sem részesültek átfogó béremelésben. A fiatal kutatók egy jelentős része külföldre távozott, hiszen már a szomszédos Szlovákiában is közel kétszerese a magyarországi kutatói béreknek. 

A beszédek után, a jelenlévők átmentek Széchenyi István szobrához, ahol mécseseket gyújtottak.

 

További fényképéket az ÉSZT Facebook oldalán talál.