Kinek jó a munkaerő-kölcsönzés, ha bonyolult és költséges? A kölcsönvevőnek semmilyen felelőssége nincs az ott dolgozókért? A munkavállalók fizetik a szolgáltatás díját?...

HR szakemberként gyakran halljuk, hogy érdemes kerülni a sztereotípiákat, ugyanis azok nem mindig a valóságot tükrözik. Sokszor munkajogilag is megalapozatlan téves felvetések övezik a munkaerő-kölcsönzés fogalmát is mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. Azonban ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, egy munkaerő-kölcsönző cég segítségével rugalmasan hidalhatjuk át a munkaerő-hiányból adódó problémákat.

A leggyakoribb tévhitek, melyeket ezek után más szemmel nézünk majd:

1. tévhit: A kölcsönzött munkavállaló kizárólag a kölcsönbeadó cég alkalmazottja, a kölcsönvevőnél csak a munkáját végzi

A fenti gondolattal gyakran találkoznak a kölcsönbeadó cégek. A munkaerő-kölcsönzést érdemes úgy elképzelnünk, mint egy háromszöget, melynek csúcsai: a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló. Szerződés ugyan csak a kölcsönbeadó és -vevő, valamint a kölcsönbeadó és a munkavállaló között köttetik, de ettől függetlenül kötelezettségei és jogai az együtt nem szerződött két félnek is léteznek egymással szemben.

Például a kölcsönvevő cég felel többek között a munkafeltételek biztosításáért, a munkavállaló munkavédelméért, a munkaidő és pihenőidő nyilvántartásáért és szabályainak betartásáért. Valamint, ha a dolgozók bejelentésével kapcsolatosan merül fel mulasztás, a hatóságok a kölcsönvevőt is felelősségre vonhatják, mivel az ő telephelyén tevékenykednek a dolgozók.

A tapasztalatok alapján motiváció szempontjából sem szerencsés a kölcsönzött munkavállalóval érzékeltetni a kívülállóságát. Ha szeretnénk, hogy elhivatottan, a vállalat céljaival azonosulva végezze a feladatait, érdemes a lehetőségekhez mérten „beépítenünk” a csapatba. Hiszen bár nem vele kötöttünk szerződést, nap mint nap a vállalatnál látja el a feladatait, és szeretnénk, ha ezeket a tőle telhető legeredményesebb módon teljesítené.

2. tévhit: A munkaerő-kölcsönzés magasabb költségekkel jár, mintha a vállalat saját állományba venné fel a munkavállalót

Ha a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatása mellett döntünk, ennek igénybevételével elsősorban a vállalatunk dolgozóinak idejét, ezáltal a toborzásra, kiválasztásra, adminisztrációra, a kilépett dolgozók pótlására és a bérszámfejtésre fordított bérköltségeket spóroljuk meg.

A kölcsönző cégek széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a toborzás, és az álláshirdetések feladása terén. Rálátásuk van arra, hogy egyes munkaköröket milyen fórumokon, felületeken érdemes hirdetni. Kihasználják a kevésbé közismert lehetőségeket is, így rendkívül gazdaságossá tudják tenni munkájukat felesleges hirdetési költségek nélkül. Továbbá leveszik partnercégük válláról a kiválasztással járó procedúrát az önéletrajzok beáramlásától, szűrésétől az interjúkig.

Ezen kívül a kölcsönzés munkajogi rugalmasságában rejlik a gazdaságossága. A felmondási idő a hagyományos minimum 30 nappal ellentétben, ez esetben csak 15 nap. Így ez a foglalkoztatási forma jobban alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz, mint a hagyományos munkajogviszony.

Továbbá nagy előnye a munkaerő-kölcsönzés igénybevételének az, hogy nem bérköltségként, hanem működési költségként számolható el.

3. tévhit: A kölcsönbeadó cég a kölcsönzésért díjat kérhet a munkavállalótól

A fenti kérdés az álláskeresők gyakori félelme. Azonban a Munka Törvénykönyvének 216. § (3) egyértelműen kimondja, hogy az ilyen megállapodás érvénytelen. A kölcsönző cég szolgáltatását a kölcsönvevőnek nyújtja, melynek díját is kizárólagosan ő fizeti meg a két vállalat közötti szerződés alapján.

4. tévhit: A munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatottak bére alacsonyabb, mint a hagyományosan foglalkoztatottaknak

A Munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a bérek és egyéb juttatások szempontjából is egyenlő bánásmódot kell tanúsítania a munkáltatónak. Ez alól a szabály alól a foglalkoztatás első 183 napjára ad felmentést a 219. § (3.) bekezdése, mely csak kivételes esetekben alkalmazható.

5. tévhit: A munkaerő-kölcsönző cégnek nem kötelessége kifizetni a munkabért, ha a kölcsönvevő cég sem fizet

A munkabér védelme a Munka törvénykönyve egyik legfontosabb alapköve. Ahogy korábban már említésre került, a munkaerő-kölcsönzésben munkát végző munkavállaló a kölcsönző céggel áll jogviszonyban, akire a bérfizetés szempontjából ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoznak, mint bármely más munkáltatóra. Így, mivel a bérek fizetéséért ő felel, köteles azt az alkalmazottainak megfizetni még abban az esetben is, ha a szolgáltatást fogadó vállalat késedelmesen fizeti ki a számláit. Természetesen ez egy egyik szereplő számára sem kedvező szituáció, mely előbb-utóbb a kölcsönzés megszűnéséhez vezethet.

6. tévhit: A munkaerő-kölcsönzés csak bonyolít a jogviszonyon

Bár a munkaerő-kölcsönzés egy atipikus foglalkoztatási forma, egyik szereplője szempontjából sem bonyolult. A munkavállaló munkajogviszonyban dolgozik, a munkajogi adminisztráció kérdéseiben a kölcsönző céghez kell fordulnia, a napi munkavégzésével kapcsolatos kérdéseivel pedig a kölcsönvevő képviselőjéhez.

A munkafeladatot biztosító cég válláról - a korábban már említett - nagy mennyiségű feladatot és felelősséget vesz le a munkaerő-kölcsönző vállalat. Ez a cég egyfajta „kapocs” a másik két fél között. Ha odafigyelve, szakszerűen végzi a munkáját, segítséget, és szakmai tanácsokat is nyújt mind a munkavállaló, mind az őt fogadó munkáltató számára, hiszen az ő célja is az, hogy minél tovább fennállhasson a kiválasztott munkavállalóval a jogviszony.

A tévhitek sokszor az ismeretek hiányából fakadnak, ezért ha egy vállalat munkaerő-kölcsönzés igénybevételét fontolgatja, érdemes a leendő kölcsönbeadó partnercéget nem csupán költséghatékonysági, de megbízhatósági, törvényességi szempontból is megvizsgálni. Ugyanis mivel egy „kétmunkáltatós” foglalkoztatási formáról van szó, fontos, hogy a közös felelősséget vállaló cég a lehető legmegbízhatóbb legyen, és megcáfolva a fenti sztereotípiákat ismerje munkajogi kötelezettségeit, hogy hosszútávú lehessen az együttműködés.

Forrás: hrportal.hu

• Előző
• Tovább