Március 1-jétől megszűnt több szociális ellátási forma, és számos segély kikerült az önkormányzatok hatásköréből. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Mennyiből kell megélnie ma egy négytagú családnak, ha mindkét szülő munkanélküli? Az ország leggazdagabb és legszegényebb önkormányzatát kérdeztük.

Márciustól vége az önkormányzatok által rendszeresen folyósított szociális segélynek, eltörölték az adósságkezelési szolgáltatást és a lakásfenntartási támogatást. Helyüket átveszi a települési támogatás, melyet helyben kell kigazdálkodni. Két fontos segély járási szintre került. A hazai segélyezési rendszer mindezzel kissé bonyolult lett, ráadásul meglehetősen sok még a kérdés. Mi lesz például azokkal az önkormányzatokkal, amelyek – helyi adók hiányában – gyakorlatilag a központi költségvetéstől függenek? Mekkora összeggel tudják segíteni a szegényeket a hátrányos helyzet településeken, és mekkora összeget kaphatnak a megélhetésükhöz az ország tehetősebb vidékein élők? Először a számok és a tények.

Szociális támogatások

Ezeknek két fajtája létezik:

Jövedelemkompenzáló támogatások
Célja, hogy mindenki számára biztosítsák azt a minimális összeget, ami a túléléshez szükséges, ha nincs más jövedelem.

Kiadáskompenzáló támogatások (települési támogatások)
Azok kérhetik, akiknek nehézséget jelent a rezsi vagy más családi kiadás kifizetése.

Járások által biztosított támogatások:

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: 22‌‍ ‌800 Ft

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély):
46‌‍ ‌662 Ft vagy 23‌‍ ‌862 Ft. Utóbbi összeg akkor jár, ha a család egyik tagja foglalkoztatást helyettesítő támogatásban is részesül.

További igényelhető támogatások: ápolási díj: 29‌‍ ‌500 Ft, időskorúak járadéka: minimum 22‌‍ ‌800, maximum 37‌‍ ‌050 Ft, valamint a közgyógyellátás.

A jogosultságot minden esetben a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár szerint a változást az indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, illetve állami szinten. Az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések alapján a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz.

Szakemberek szerint a változások lényegesen nagyobb terhet jelentenek az önkormányzatok számára, mint korábban, amikor központi költségvetésből finanszírozták szinte az összes segélyt. Az illetékes minisztérium azzal nyugtat, hogy mintegy 30-34 milliárd forintot különítettek el erre a célra, mellyel a hátrányosabb helyzetű településeket fogják segíteni.

Önkormányzatok által biztosított támogatások:

Települési támogatás: maximum 28‌‍ ‌500 Ft

Települési támogatás nemcsak pénz formájában adható: az érintettek kaphatnak tüzelőt, tanszer- és tankönyvtámogatást, élelmiszert, Erzsébet utalványt is. Ide tartozik továbbá a korábbi különböző átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási vagy más címen kifizetett összes segély. Az igénylés feltételeit és a segélyek összegét az önkormányzat helyi rendeletei szabályozzák. Ahogy azt is, hogy egy önkormányzat még milyen jogcímen ad támogatást. A támogatások mértéke nagyban függ az önkormányzat saját bevételeitől.

Rosszabb, mint a régi

„A segélyezési rendszer eddig sem volt jó, de az új módosítások után az érintettek még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek – állítja Dósa Mariann, társadalompolitikai szakértő. – Önmagában azzal, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás járási szintre került, még nem lesz jobb a segélyből élő embereknek. A támogatások egy része ugyan az önkormányzatoknál maradt, ami logikus lehetne, hiszen elvileg valóban a helyi hivatalok ismerik a legjobban az érintettek életkörülményeit. A baj csak az, hogy nagyon sok irodában tele vannak előítéletekkel, pedig a segélyből élők többsége valódi munkára vágyik, olyanra, amiből el tudja tartani a családját. E helyett – a munkahelyek hiánya miatt – megalázó összegű támogatásokra szorul, vagy arra, hogy közmunkásként értelmetlen munkát végezzen, gyakran elfogadhatatlan feltételek között, ráadásul jóval kisebb összegért, mint a minimálbér.”

Volt garancia, nincs garancia

A szakember szerint szűkülnek a lehetőségek, és csökkenhet az önkormányzati segélyek összege is, de a legnagyobb baj az, hogy gyakorlatilag kikerült a törvényi garancia a rendszerből. Korábban a lakásfenntartási segélyeket például bizonyos körülmények között kötelező volt adni, és garantált volt egy minimum összeg is, 2500 forint. Ez ugyan messze volt egy család havi rezsiköltségeitől, de ez volt az a támogatás, ami a legnagyobb valószínűséggel érte el a leginkább rászorulókat. Ma már ez sem garantált. Az összevont, úgynevezett települési támogatás adása opcionális lett, ráadásul nincs alsó határa, a felső összegét viszont meghatározták.

„A polgármester élet-halál ura”

Dósa Mariann azt mondja, a kisebb települések nagy részén korábban is kialakult már egy függő viszony azok esetében, akiknek a közmunkaprogram jelentette az egyetlen pluszbevételt, mostantól még inkább a polgármester szava dönt mindenben, aki gyakorlatilag „élet-halál ura lesz”. „Miféle jogbiztonság ez? Hogyan várható majd így el, hogy az érintettek ne a jelenlegi polgármesterre szavazzanak? Hogy mernek majd így panaszt tenni, ha bármilyen sérelem éri őket?” – sorolja a legfőbb aggodalmakat a szakértő. Az embereknek tartós megélhetésre lenne szükségük, nem pedig minimális összegű támogatásokra és kreált, megalázó, bizonytalan foglalkoztatásra a közmunka programban – véli Dósa Mariann.

Szerencsés az, aki Budaörsön él

„A foglalkoztatást helyettesítő támogatások nem biztosítják a megélhetést, így mindenképp szükség van különböző önkormányzati támogatásokra” – nyilatkozta lapunknak Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. Budaörsön mintegy húsz különböző jogcímen kérhetnek a rászorulók önkormányzati támogatást, mindezt teljes egészében az Budaörsi önkormányzat költségvetése finanszírozza. Van például lakbértámogatás, születési támogatás, babaköszöntő csomag, a 70 éven felülieknek ingyenes szemétszállítás, idősek számára ingyenes üdülés, karácsonyi támogatás jó tanulóknak, de nehéz szociális helyzetben élőknek közoktatási ösztöndíj is.

Nehézséget fog jelenteni a rászorulóknak, hogy mostantól több helyen kell kérni a támogatásokat, valamint a különböző igazolásokat is több példányban kell benyújtaniuk. Eddig elég volt, ha az önkormányzathoz bementek, ott szociális helyzetüktől függően minden segítséget, támogatást megkaptak. A polgármester azt mondja: Budaörsön alapvetően nem változnak az eddigi szociális ellátási formák, továbbra is támogatásra számíthatnak az arra rászoruló személyek és családok.

Ennyi az összjövedelme egy négytagú családnak Budaörsön, ha mindkét szülő munkanélküli:

Foglakoztatást helyettesítő támogatás (csak az egyik szülő jogosult), gyermekfelügyeleti támogatás (a másik szülő csak akkor jogosult, ha a gyermek 14 éven aluli, és a gyermek ellátását napközbeni intézményben (óvoda, iskolai napközi) nem tudják biztosítani, és a szülő nem részesül gyedben, gyesben.) A két ellátás összege legfeljebb 46‌‍ ‌662 Ft-ot. + családi pótlék két gyerekre 26‌‍ ‌600 Ft. Összesen a család jövedelme így 73‌‍ ‌262 Ft.

Ha Budaörsön élnek, jogosultak rendszeres települési támogatásra lakásfenntartási támogatásként, rendkívüli települési támogatásra gyermekvédelmi segélyként, valamint a gyerekek ingyenesen étkezhetnek az nevelési, oktatási intézményben. Így havi jövedelmüket körülbelül 45 ezer forinttal, 118‌‍ ‌262 Ft-ra tudják az önkormányzat segítségével kiegészíteni.

Tiszabőn viszont jóval keservesebb lesz a helyzet

Míg Budaörs a legmódosabb, addig Tiszabő az egyik legszegényebb település az országban. Itt egy négytagú család jövedelme teljesen másképp alakul, ha mindkét szülő állástalan.

A helyi segélyekkel kapcsolatban a falu jegyzőjét értük el telefonon, aki elmondta, hogy ezekben a napokban dolgozzák ki a helyi rendeleteket, ezért pontos számokat nem tud még mondani, de ismerve a költségvetésüket, biztosnak tűnik, hogy támogatás egyetlen jogcímen igényelhető, települési támogatásként. Ennek összege pedig nem lesz több néhány ezer forintnál.

Vagyis Tiszabőn is jár a foglakoztatást helyettesítő támogatás és gyermekfelügyeleti támogatás, ami összesen: 73‌‍ ‌262 forint. településtől függetlenül. Ehhez jön még az önkormányzat által biztosított néhány ezer forint. Vagyis itt maximum 77‌‍ ‌000 forintból él egy négytagú család.

Ez az az összeg, amire biztosan számíthatnak az államtól.

Forrás: nlcafe.hu

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Thursday the 19th. .