Az elöregedés problematikája összetett: bár tovább tudunk aktívak maradni, szaktudásunk nem lesz elég a piacon maradáshoz. Az utód nélküliek többet tudnak előtakarékoskodni, de időskorukban nem lesz kire támaszkodniuk. A nyugdíjbiztosítás szemmel láthatóan csak hosszú távon, a mai fiataloknak jelent igazi lehetőséget.

 

Általános jelenség a fejlett gazdaságokban, hogy növekszik az idősebb emberek száma a társadalomban. Az Eurostat előrejelzései szerint az Európai Unió 28 tagállamában a 65 évnél idősebbek 2013 elején mért 18,2 százalékos aránya 2050-re 28,1 százalékra emelkedik, miközben az aktívak részaránya 66,2 százalékról 56,9 százalékra csökken. Összességében 40 millió ember tűnhet el tehát az aktív korosztályból, emiatt Magyarországon is felmerül, hogy nem lehet fenntartani a jelenleg is működő felosztó-kirovó nyugdíjrendszert.

A gyermektelenek "különadója" ésszerű lenne?

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága probléma, amire készülni kell - mondta a Napi Gazdaságnak Gál Róbert Iván, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozása tulajdonképpen egyszerű kérdés, a nehéz az, hogy egy ilyen lépés ne okozza az érintett társadalmi csoportok elszegényedését - mondta a kutató. A fő probléma persze a felosztó-kirovó rendszerekkel kapcsolatban az, hogy nem lesz elég befizető, mert nincs elég gyerek. Látni kell ugyanakkor, hogy azoknak, akiknek nincs gyerekük, több erőforrásuk marad, több pénz és szabadidő, amit megtakaríthatnak. Erre az erőforrásra építve kell felkészülni a 2040 után várható újabb öregedési hullámra - tette hozzá. A szakértő szerint célszerű lenne például kompenzálni a gyermeknevelésre rakódó mai láthatatlan adót, hiszen azoknak, akik gyermeket vállalnak, sokkal nagyobb ráfordítást jelent az időskori ellátás megszerzése. Érdekes módon ugyanakkor a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők azzal nem számolnak, hogy a gyermekek felnőttként támogathatják szüleiket - azokban az országokban, ahol nincs, vagy épp csak kialakulóban van a nyugdíjrendszer (pl. Kína) természetes, hogy az utódok családja viseli a felelősséget az idősek ellátásáért. Az utód nélküli családokban ez a támogatás pont az időskorban hiányzik - kérdés, hogy a két hatás közül melyik a nagyobb, vagy kioltják-e egymást.

Az NGM elégedett a népszaporulattal

Matisz Ágnes nyugdíjszakértő szerint bár a bedőléstől nem kell tartani, de alapvető nehézséget okoz, hogy a hazai nyugdíjrendszert a teljes foglalkoztatás meglétére és százszázalékos bevallásokra írták, amelyek mára nem valós feltételek. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a lapnak úgy vélekedett, hogy korosodás szempontjából Magyarország az unió első négy-öt országa között van a kockázatok alacsony szintjét tekintve. Az államtitkár szerint a kormány elégedett a demográfiai változásokat elősegíteni hivatott eddigi lépéseivel, a foglalkoztatás növelésében viszont van még tennivaló.

Nem lesz megfelelő a szaktudás időskorban

A várható élettartam növekedésével a fő kérdés, hogy az ember életében mennyi ideig tud egészséges és aktív maradni, akkor nincs komolyabb gond. Ha viszont egészséges, de nincs megfelelő tudása a munkaerőpiacon maradásra, ott az oktatási-képzési fronton kell cselekednie az államnak. A problémát itt az jelenti, hogy a munkavállaló aktív életpályája gyakran hosszabb, mint egy szakma élettartama – emlékeztetett Gál Róbert Iván.

Bajban lesznek a hölgyek

Gondot okozhatnak a különféle kedvezmények is, amelyek révén idő előtt lehetett nyugdíjba vonulni. Ebből mostanra csak egy komolyabb kockázati tényező maradt, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása – ebből már 10-15 év múlva is lehetnek problémák. Minél tovább van valaki nyugdíjban, jövedelme annál távolabb kerül a reálbérektől, mivel a mai szabályok szerint a nyugdíj csak az infláció mértékét követi. Márpedig a nők közül sokan özvegyen maradnak - az Európai Bizottság Idősödés Munkacsoportjának jelentése szerint 2060-ra a magyar nők várható élettartama eléri a 87 évet, míg a férfiak átlagosan 82 évig élnek. Az egyszemélyes háztartás fenntartása drága, így összességében felmerül a kockázat, hogy ezek az emberek tömegesen elszegényedhetnek.

Öngondoskodni kell - kinek jó a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíj-félelmek egyik ellenszere az öngondoskodás lehet, ennek slágerterméke tavaly a nyugdíjbiztosítás volt. A Napi Gazdaság értékelése szerint különösen vonzó lehet a fiatalabb korosztály számára, az idősebbeknek viszont érdemes egyéb befektetési konstrukciókban gondolkodniuk.

Az interneten elérhető különböző összehasonlító oldalakkal, illetve az egyes biztosítótársaságok saját kalkulátoraival is kiszámítható, hogy egy most megkötött nyugdíjbiztosítás mekkora összeget tud hozzátenni az ügyfelek vagyonához időskorukban. Egy 30 év körüli megtakarító egy most megkötött szerződéssel és havi 10 ezer forint befizetésével 10 és 13 millió forint közötti ajánlatok közül válogathat. Ez életjáradékban 15 évre vetítve havi 95 és 70 ezer forint közötti összegeket jelent.

Ahhoz, hogy idősebb korban is hasonló megtakarítások álljanak rendelkezésre, már többet kell félretenni. Egy 45 éves szerződéskötőnek már havi 27-28 ezret kell befizetnie, hogy a 30 éves ügyféléhez hasonló kifizetéshez, illetve 15 éves életjáradékhoz jusson.

Azoknak, akik már közelebb vannak a nyugdíjkorhatárhoz, a nyugdíjbiztosítás valószínűleg nem a legvonzóbb konstrukció. Egy 60 év körüli szerződőnek például havi 150 ezret kellene félretennie ahhoz, hogy 15 év múlva elérje a 95 ezer forintos életjáradékot, így ha van akkora vagyona, hogy egy ilyen részletet kigazdálkodjon, sokkal jobb befektetési lehetőségeket is talál a piacon.

 

Forrás: Privátbankár

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
1146 Budapest, Thököly út 58-60.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel/Fax: (1) 473-14-29

Sajtókapcsolat: Kiss Balázs
Telefon: +3620-666-3539
Email: sajtó@eszt.hu

Wednesday the 13th. .