Közös állásfoglalás
A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma határozottan visszautasítja a LIGA Szakszervezetek részéről tapasztalható szakszervezet-politikai magatartást.
A szakszervezeti tagok többségét kitevő érdekképviseletek álláspontja, hogy az egységes szakszervezeti fellépésnek a klasszikus érdekvédelmi értékeken alapuló együttműködésre kell épülnie, amely egy olyan folyamat, amelyben a partnerek együtt dolgoznak a közös célok eléréséért.
Ezzel szemben a Liga Szakszervezetek őszinte közeledési szándéka nem érződik. A Magyar Szakszervezeti Szövetségi felé felajánlott, közös helyszínen tartott majális ötletén kívül semmi nem utal arra, hogy a Liga a közös célok érdekében újra együttműködne minden hazai szakszervezeti konföderációval.
Éppen ellenkezőleg, egyszerre két ajtón kopogtat. Keresi az együttműködést, vagy legalábbis látszólag „baráti jobbot” nyújt, miközben különféle mézesmadzag-ajánlatokkal igyekszik a többi konföderáció tagszervezeteit magához édesgetni, hogy aztán befoghassa őket saját igájába.
Teszi, teheti mindezt azoknak az uniós forrásoknak köszönhetően, amelyeknek az elmúlt időszakban szinte egyedüli kedvezményezettje volt. Véleményünk szerint ezek az európai uniós támogatási programok a szakszervezeti kapacitások általános bővítésére és a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésére szolgálnak, ezen belül kiemelten az alacsony szakszervezeti szervezettség és a hiányzó kollektív szerződéses lefedettség növelésére.
A meglévő struktúrába történő direkt szakszervezeti és politikai beavatkozás aligha felel meg ezeknek a céloknak. Részünkről a Liga által hangoztatott eredmények nem tekinthetőek érdekképviseleti sikernek. Szakszervezeti szolidaritást, új pólusokat, összefogást hirdetnek, de megnyilatkozásaik minősítésekkel terheltek, azt az értelmetlen, ellenséges versenyt hirdetik, melyek a szlogenek szintjén hirdetett eszmékkel szöges ellentétben állnak.
A Liga Szakszervezetekkel szemben a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma jelenleg is azon dolgozik, hogy erősítse a kohéziót, a valódi együttműködést az emberek szakszervezetbe vetett bizalmának újraépítése, a munkavállalók érdekében.
Budapest, 2015. április 20.
Még, még, még, ennyi nem elég!
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter április 16-án nagy bejelentést tett.
A közigazgatásban dolgozó, 27 ezer, a létminimum környékén vagy az alatt kereső köztisztviselő számára 2016. júliusától 30-50%-os illetményemelést ígért, mondván, „Varga Mihálynál van pénz”.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) bizakodva fogadja ezt az ígéretet. Azonban ez nem elég!
A Köztársasági Elnök intő szavára sem figyel a Parlament!
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) sajnálattal vette tudomásul, hogy a Parlament változtatás nélkül elfogadta azt az egyes jogállási törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött.
A módosító javaslatot a kormányzat a törvényben előírt előzetes egyeztetések nélkül, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívásának mellőzésével nyújtotta be, ismét.
A KÉF összehívása a Belügyminisztérium törvényi kötelezettsége lett volna, azonban ezt a szakszervezetek határozott kérésére sem tette meg, ezzel megsértve a Közszolgálati tisztviselői törvényt! Erre a törvénysértésre a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete többször is felhívta az illetékesek figyelmét, azonban érdemi választ nem kaptunk!
Az ÉSZT reméli, hogy Áder János köztársasági elnök élni fog utolsó jogi eszközével, és előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybíróságnak a nyilvánvalóan jogsértő módon elfogatott törvényt!
2015. március 19. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
A köztársasági elnök visszaküldött a Parlamentnek két törvénymódosítást is!
Áder János köztársasági elnök nem írta alá, és visszaküldte tegnap az Országgyűlésnek az egyes jogállási tárgyú törvény módosítását és a területi államigazgatás átalakításáról szóló módosítást.
Indoklásában a köztársasági elnök többek között azokat az érveket is megemlíti, amelyeket a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete(TBDSZ), az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (EFDSZ), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is kifogásolt február 27-én kiadott közleményében.
Az ÉSZT, a TBDSZ és az EFDSZ is reményét fejezi ki, hogy a Parlament másodszorra jobban megfontolja döntését, miként azt a köztársasági elnök is kéri tőlük!
Gyászol a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagsága
2015 február 28-án életének 84. évében elhunyt Dr. Balogh Tiborné, az 1988-ban megalakult Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete /FDSZ/ alapiíó tagja, mindannyiunk Ica nénije.
A mi személyes ismeretségünk azonban 1984-re nyúlik vissza. A Pedagógusok Szakszervezete /PSZ/ Felsőoktatási Tagozatában négy évig együtt dolgoztunk, Ica a Debreceni Tudományegyetem, én a Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezetének küldötteként vettünk részt a Felsőoktatási Tanács munkájában. Hosszú beszélgetéseink során megfogalmazódott bennünk az a felismerés, hogy a felsőoktatásnak markánsabb érdekérvényesítésre van szüksége. A többi felsőoktatási intézmény képviselői is hasonlóan gondolkodtak, ennek eredményeként 1988 október 7-én megalakítottuk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét.
Bővebben: Gyászol a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagsága